Tunderujjak Hedwig Courths Mahler

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

ura �s kisasszonya igen bar�ts�gosan fogadta a vend�geket, majd hamarosan
�l�nk besz�lget�sbe mer�ltek.
Karl b�csi figyelmesen hallgatta Rolf j�vendQ terveit, azt�n Judith fel� for-
dult, aki Felicitas mellett �lt.
- Rem�lhetQleg hamarosan megszokik a b�tyja birtok�n. Sz�vbQl k�v�nom,
kedves kisasszony.
- Minden bizonnyal �gy lesz, Wernher �r, Es nem csup�n az�rt, mert r�k�ny-
szer�l�k, hanem mert �n magam is �gy akarom.
- Ez m�r igen! Okos besz�d! Azt akarom, amit �gyis meg kell tennem -
olyan �letb�lcsess�g ez, amely sok neh�zs�gen �tseg�t. Nagyon sajn�lom, hogy
annyi baj �rte �n�ket az utóbbi idQben. Szerencs�re kegyed fiatal, s k�nnyebben
viseli el a sors legs�lyosabb csap�sait is. �s ott van a kedves b�tyja, aki h�ven
vigy�zza l�pteit, m�g egy m�sik f�rfi el nem ragadja mellQle.
E szavakn�l az �reg�r finoman elmosolyodott, mert Richardra gondolt, akin
m�giscsak seg�tettek.
Judith azonban tov�bbra is komoly maradt, �s �gy v�laszolt:
- Rem�lem, �r�kre a b�ty�m mellett maradhatok, hacsak nem leszek a terh�-
re.
- Nos, az �let rendszerint m�sk�nt alakul, mint ahogy eltervezt�k, kedves kis-
asszony. �n az�rt minden jót k�v�nok, �s ha jobban leszek, T�nd�remmel �tl�to-
gatn�k �n�kh�z meggyQzQdni róla, hogy megy a sora. M�r ha b�tyjaur�nak per-
sze nincs kifog�sa ellene.
Rolf boldogan elmosolyodott.
- ElQre �r�l�nk a l�togat�suknak. Judith eleinte biztosan nagyon mag�nyos-
nak �rzi majd mag�t, hiszen k�nytelen lesz be�rni az �n t�rsas�gommal.
Ebben a pillanatban Felicitas �szt�n�s kedvess�ggel a vend�g h�lgyh�z for-
dult, �s a kez�t ny�jtotta,
- Legy�nk jó bar�tnQk, Judith kisasszony! - mondta szeretettel.
- Az igaz bar�t a bajban ismerszik meg, s a leghqs�gesebb az, akit �ppen bal-
sorsunk tett bar�tunkk� - felelte komolyan Judith, majd h�l�san megszor�totta a
h�zikisasszony kez�t, - Mostan�ig olyan kev�s igaz bar�tot tal�ltam,
- Nos, ami az �n T�nd�remet illeti, �rte kezeskedhetem - v�lekedett Karl b�-
csi, �s szeretettel megsimogatta Felicitas fej�t. - Most pedig k�rem kedves ven-
d�geinket, f�radjanak �t vel�nk a vill�sreggelihez az eb�dlQbe. Illik koccintani
az �j bar�ts�gra!
Ez ellen senkinek sem volt kifog�sa, mindenkin�l jobban azonban Rolf �r�lt a
sz�ves vend�gl�t�snak. AmirQl oly sokszor titokban �br�ndozott, most valós�gg�
v�lt. A k�t l�ny bar�ts�got k�t�tt, s ennek k�sz�nhetQen rem�nykedhetett a gya-
kori viszontl�t�sban.
M�g egy kellemes f�lór�t t�lt�ttek el n�gyesben. A poharak v�gan csend�ltek
�ssze, �s m�g Judith is megfeledkezett, ha kis idQre is, a b�nat�ról. Amikor pe-
dig figyelmeztette a b�tyj�t, hogy lassan ideje lenne szedelQzk�dni, l�tta rajta,
mennyire nehez�re esik a b�cs�z�s. Sejtette, hogy Rolf �s Felicitas k�z�tt igaz
vonzalom sz�vQd�tt, amely k�sQbb tal�n elv�laszthatatlan k�tel�kk� v�lik a fia-
talok �let�ben.
K�lcs�n�s jók�v�ns�gok k�zepette, a mielQbbi viszontl�t�s rem�ny�ben v�l-
tak el egym�stól. A testv�rek hallgatagon, elgondolkodva t�rtek vissza utolj�ra a
sz�lQi h�z csupasz falai k�z�, hogy �r�kbe b�cs�t vegyenek ifj�s�guk sz�nter�-
tQl. A bej�rat elQtt m�r ott v�rakozott az egyszerq fogat, mely �j otthonukba
sz�ll�tja Qket, Rolf erQs karj�val óvatosan beemelte Judithot a kocsiba. A l�ny
vetett m�g egy utolsó pillant�st a h�zra, s a szeme elf�tyolosodott. Testv�re me-
legen megszor�totta a kez�t.
- Azt akarom, amit �gyis meg kell tennem, Eml�kszel, Judith, ez az, ami
szabadd� teszi az embert. Karl Wernher is ezt mondta - s�gta oda neki.
A l�ny kih�zta mag�t, �s Q is megszor�totta b�tyja kez�t.
- Nagyszerq gondolat, Rolf. Ezent�l ez lesz �letem vez�rfonala. Csak egy ki-
csit f�j a b�cs�z�s& de nem n�zek t�bb� h�tra, csak elQre,
A kocsi lassan elindult vel�k �j otthonuk fel�.
Richard m�snap �ppen a sz�leivel reggelizett, amikor a post�val megj�tt
Felicitas levele. A mindenes �tvette a lev�lhordótól, �s �tny�jtotta asszony�nak.
Emilie asszony gyanakodva n�zegette, mert eml�kezett r�, hogy a fia n�h�ny
napja m�r kapott ilyen levelet. K�ts�gtelen�l nQi k�zre vallott a c�mz�s.
- Richard, leveled j�tt - mondta, �s �tadta fi�nak a k�ldem�nyt, aki ahelyett,
hogy felbontotta volna, egyszerqen zsebre v�gta.
A sz�lQk �sszen�ztek. Nem szoktak hozz�, hogy a fiuknak titka legyen elQt-
t�k.
- Ki �rt, Richard? - k�rdezte az anyja.
A fia kit�rt a pillant�sa elQl, a cs�sz�j�t b�multa kitartóan.
- Nem tudom, anya.
- Nem akarod felbontani?
- Sajnos, nem �rek r�, indulnom kell. Bocs�ssatok meg!
Ezzel fel�llt, elk�sz�nt, �s elment hazulról. A sz�lQk d�bbenten n�ztek ut�na.
- Mi �t�tt bel�? - morgolódott az apja. Emilie asszony v�gigsim�tott a hom-
lok�n.
- Majd �n megmondom, Georg.
Nos? [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum